-Mit csinálsz?-én
-Jézus!-nővérem.Annyira megijedt, h mejdnem eldobta a bögrét, ami a kezében volt.
Nyugi, én vagyok!-én
-Hülye! De megijesztettél!-nővérem.
-Mért én vagyok a hülye, mert neked rossz a lelkiismereted-én nevetve.
-Te sem tudsz aludni?-nővérem
-Nem. De ahogy látom te se?-én
-Nem igazán!-válaszolta
-Bálintra gondolsz?-én
-Aha. Folyton ő jár az eszemben. Kérsz kakaót?-Mili
-Ja! Köszi.-én
-Jut eszembe! Ti mit csináltatok Tommal?-Mili.
-Mikor?-én ártatlanul.
-Ne nézz hülyének. Láttam, h eltűntetek a szobádban, utána meg kézenfogva jöttetek le!-nővérem
-semmi különöset.-én
-Na most komolyan, ugye nem gondolod, h ezt beveszem?!- nővérem
-Na jó!! Szóval felmentünk, beszélgettünk egy csomót és röhögtünk, de már fájt a hasam! És akkor megakart csókolni, de azok a hülye fanok elkezdtek sikitozni, én az ablakhoz mentem, ő utánam, az ablakban megint megakart csókolni, erre a Dani benyitott.
-A bátyó?-kérdezte.
-Aha-én
-És?-nővérem
-Mondtam neki, h már nem izgi és most hagyjuk erre azt mondta, h jó, tök meglepődtem. Mikor nyúltam a kilincshez megához húzott és lesmárolt. Ja és még megkérdezte, h izgi volt-e!
-Mázlista!-Mili
-Nem annyira!-én
-Na, most meg mi a bajod? Tied az évszázad pasija és te nem vagy boldog?-Mili.
-Nem erről van szó! Csak félek, hogy én csak egy voltam a sok közül.-én
-Nem hiszem, de ha vmit tudni akarsz, mindig menj a forráshoz!-Mili
-Persze!! Te figyelj Tom csak azt szeretném tudni tervezed-e, h elveszel feleségül vagy csak smároltál velem egyet? Így gondoltad?-én.
-De hülye vagy! Természetesen nem így gondoltam! De ha nem akarsz a forráshoz menni, kérdezd azt akinek a forrás mindent elmond, aki a legjobban ismeri a forrást! Érted mire gondolok?-Mili
-Szvel kérdezzem meg Billt?-én.
-Okos kislány!-Mili nevetve.
-Na, én megyek megpróbálok elaludni!-én.
-Oké! Én is megyek nem sokára! Jó éjt!-Mili.
-Neked is!-én.
Lefeküdtünk aludni. Reggel 10-kor Tom keltett fel. Kezdődött a próba. A mi pincénkben lett berendezve a próbaterem. Lementünk és végig néztem, hallgattam a próbát. Mikor a nevelőapám és a fiúk menedzsere beszélgettek, mi ültünk a kanapén és hülyültünk ezerrel. A csapat fotósa meg csinált egy csomó képet, én a bandával, én Tommal, mind1 végülis kiderült, h a fotós tök jó fej és nem publikálja őket, mondjuk elvileg a menedszerek engedélye nélkül meg se tehetné! Ebédelni nálunk ebédeltünk. Ebéd után félre hívtam Billt.
-Mondjad!-Bill.
--Figyi! Tomról van szó! Lécci mond meg az igazat!-én.
-Oké! Bízhatsz bennem, hisz tudod!-Bill.
-Jó jó! Szval! Akar tőlem vmit vagy csak egy éjszaka és kész?-én.
-Ne butáskodj!! Tom rád várt! Volt egy csomó futó kapcsolata, erről lett híres, de ne aggódj! Igazából rád várt!-Bill.
-Ez komoly?-én
-Szoktam én hazudni?-Bill mosolyogva.
-Nem!-én is mosolyogtam.
-Na végre! Mosolyogsz-és megölelt.
Tom délután elhívott Lipcsébe. Elvitt a Kedvenc fagyizójába és beszélgettünk. Expasikról meg excsajokról. Szerelemről. Tom mesélte, hogy még sose mondta lánynek, hogy szeretlek, de egyszer ezt is szeretné megtenni! Utána megmutatta a kedvenc boltjait. Persze autogrammot osztogatott. Nagyon jól éreztem magam. Sztem ő is, legalábbis azt mondta. 7-kor értünk haza. Akkor közölték velünk, h este egy 5csillagos étterembe megyünk vacsizni. Gyors átöltöztem, átsminkeltem és kész voltam. Már indultunk is. Hihetetlen volt látni azt a sok rajongót. Mi 5en ültünk egy asztalnál. A másik 5ös asztalnál a többiek.Fél 10kor hazaértünk. Erre Bill kitalálta, h ő mé úgy bulizna. Így hát 10kor elindultunk Loitsche diszkójába.Nagyon jól éreztem magam. Mikor hazaértünk 3kor, Georg tisztára be volt rúgva, Gustav egész józan volt, Bill még állt a lábán, Tomon meglepődtem, tényleg nem ivott túl sokat. Mindenkit ágyba dugtunk és mindenki otthon volt csak én és Tom nem. Ott akart aludni nálunk, de haza küldtem. Másnap elvileg 3ra mentek fellépni.
Másnap reggel fél11... Átmentem Tomékhoz. Simone már rég ébren volt, csak a fiúk aludtak még mindig. Beszélgettem egy kicsit Simone-nal.Aztán úgy döntöttem elmegyek felébresztem őket. Bill egész simán felkelt először, aztán visszaaludt. Tom felébredt és magához húzott, aztán visszaaludt. Először Tomot toltam ki a fürdőbe, ő volt közelebb. Mikor Tom már megállt a saját lábán elmentem felébresztettem Billt. Őt is kitoltam a fürdőbe. Otthagytam őket. Fél óra múlva visszamentem, elég rendes állapotban voltak.Már dél volt, lementünk ebédelni. Rögtön a gyors ebéd után már pakoltak is és mentek. Mi majd a koncertre megyünk utánuk. Tom azt akarta, h már oda is menjek velük, h bemutasson a médiának. De én nem akartam! Még túl korainak tartottam. Örültem, h megértette! Olyan jó pasi!!!!
A nevelőapám és anyu hátul voltak. A bátyám, a nővérem, a húgom és én vhol az első sorban élveztük a koncertet. Kb a konci felénél Tom észrevett és mosolygott. Én majdnem elolvadtam. Vége lett a koncertnek mi, mint a többi fan kimentünk. Feltűnés nélkül megpróbáltunk hátra menni. Sztem jól sikerült. Tom meglátott, odajött és megcsókolt.
-Észrevetted, h neked zenéltem?-Tom.
-Persze!!-én nevetve.
Hazamentünk és Tom átjött. Később a többi fiú is. Csöngött a telefon, Bill felvette. Egy vacsorára hívták őket. Nagyon jó! Este egyedül. Otthon. Tom nélkül! Társaság nélkül!!!....