A kezdetekben
2006.08.17. 18:47
It's my life! :))))))
A KEZDET
Interjú:
- Volt már fellépésetek több mint 5 ember előtt is, vagy ennyi a legtöbb ember?
- Bill: Igen, öt… (Gustavra néz)
- Gustav: Öt.
- Aha, szóval 5 ember.
- Bill: Igen, de néha vannak 10-en is.
- Ok.
Kint az utcán:
- Mióta létezik a banda?
- Tom: Két, két éve.
- Georg: Két éve.
- Tom: Két és fél éve.
- Már elég régóta.
- Tom: Igen, így öten, de korábban Bill-lel zenéltünk együtt.
Bent a házban:
- Georg: Elég vicces volt mikor találkoztunk, de jól kijöttünk egymással. Eleinte fura volt a korkülönbség, de…
- Tom: Igen, mert te nem maradtál vissza!
- Georg: Igen,így van.
Interjú:
- Éppen egy új dallal készültök, mi a címe?
- Tom: It’s my life.
(többiek nevetnek, főleg Bill)
- Igen?
- Tom: Nem.
- Bill: It’s my life! : )))
- Milyenek a rajongóitok, olyanok, mint ti?
Bill: Igen, a rajongóink cool-ak.
Cool-ak a rajongóitok.
Bill: Igen, az első sorban állnak, akármi történik, nagyon fontosak, nélkülük nem létezne a banda, mindent megtesznek, megveszik a cd-ket, nagyon fontosak.
Stúdióban:
Bill: Először feljátsszák a zenét, én ismerkedem a szöveggel, de amúgy már megy. Feléneklem a melódiát és kész.
Jó volt ma?
Bill: Igen, nagyon!
Mit énekeltél?
Bill: Felvettük a Rette Mich-et, mint egy balladát és a Schönes Madchen aus dem All-t vettük fel közösen a bandával.
Az előbb.
Bill: Igen, az előbb.
És az embereknek tetszett?
Bill: Igen, őrület! (nevet)
Úgy van nálatok a csapatban, hogy mindenkinek külön feladata van?
Tom: Az enyém a legfontosabb feladat.
(nevetnek)
Igen?
Tom: Nem, Bill-nek mindig segítenie kell.
Bill: De nem teszem. (mosolyog)
Tom: Mindenki segít a csomagok bepakolásánál.
Interjú:
Bill: Gyertek a fellépésekre és tomboljatok!
|